PERU - FÖLDRAJZ
Vissza a KEZDÖLAPRA
Vissza PERU oldalára

 FÖLDRAJZ

Peru földrajzi régióit, továbbá folyóit és tavait mutatja be röviden ez az oldal.  A szászerü adatok egy perui középiskolai tankönyvböl származnak.

TARTALOM

FÖLDRAJZI RÉGIÓK

1. La Costa - a tengerparti sáv

2. Los Andes - az Andok vidéke

3. La Selva - az öserdö

FOLYÓK

1. Csendes óceán oldali folyók

2. Az Amazonas folyói

 

 

 

 

 

TAVAK

A Titicaca tó

 

ADATOK

Terület: ......................... 1.285.216 km2

Népesség: ..................... 22 millió lakos

Államforma: .................. köztársaság

A függetlenség napja: ..... július 28 és 29.

FÖLDRAJZI RÉGIÓK

1. La Costa - a tengerparti sáv

Egy keskeny sivatagos földsáv, amelyet félszáznál több kis völgy szakit meg.  Ezekben a völgyekben jut el Andokban esett csapadék a Csendes óceánba és ezáltal oázisok alakultak ki a környékén. Ezen völgyek Peru legtermékenyebb területei. A közöttük levö terület sivatag, ahol gyakorlatilag növények sem, állatok sem élnek.  A tengerparttól  500 méter magasságig terjedö területet foglalja magában.

Vissza a lap tetejére

2. Los Andes - az Andok vidéke

Az Andok a tengerparti sivatag és az örökzöld Amazonas síkság között helyezkedik el. Nagyon összetett terület, hófödte hegycsúcsok, hegyek, fennsíkok, szakadékok, völgyek. Rendkívül változatos a klímája, valamint az állat- és növényvilága is. A nyugati oldalán 500 méteres tengerszint fölötti magasságtól, míg a keleti, oldalán 1500-2000 métertöl számoljuk az Andok vidékét. Peru területén a legmagasabb csúcsa a Huascarán, 6768 méter a tengerszint fölött.

A tengerszint fölötti magasság függvényében öt régióra osztják az Andok vidékét:

Vissza a lap tetejére

Yunga (meleg völgy) 

500 és 2500 méter között

Mérsékelten meleg, kiválóan alkalmas a gyümölcstermesztésre (alma, barack, citrom, chirimoya).  Legjeletösebb városai a tengerparti oldalon: Arequipa (2325 m), Moquegua (1412 m), Tacna (560 m), Chosica (830 m), mig az Amazonas felé esö részen Abancay (2377 m) és Huanuco (1894 m).  A járványos betegségek területe is, mint pl. a malária (paludismo), amelyet a nyugati oldalon gyakorlatilag már sikerült megszüntetni. 

Vissza a lap tetejére

Quechua (mérsékelt éghajlatú földek) 

2500 és 3500 méter között

Ez a vidék dicsekedhet a legkellemesebb klímával Peruban és az andokbeli népesség túlnyomó többsége is itt él.  Peru éléskamrájának is nevezik, mivel ezen a vidéken termesztik a legtöbb élelmezési növényt, mint a burgonya, kukorica, gabonafélék és a yuka.  Legfontosabb városai: Cuzco, Ayacucho, Huancayo, Huaraz és Cajamarca.

Vissza a lap tetejére

Suni (magas földek)

3500 és 4100 méter között

A mezögazdasági termelés határa ezen a magasságon van burgonya árpa bab juka

Legjelentősebb városai Puno (3830 méter) és Huancavelica (3660 méter).

Vissza a lap tetejére

Jalca vagy Puna (hegyi betegség vagy magasság kór)  

4100 és 4800 méter között

A magasság okozta oxigénhiány ezen a vidéken fejfájást, szédülést, hányingert légzési nehézséget, söt eszméletvesztést is okozhat

A talajt különbözö füfélék borítják, a legjellemzöbb az ichu, amely táplálékul szolgál az állatoknak, mint pl. a szarvasmarha, különféle hosszúgyapjas juhfélék és lámafélék.  Legfontosabb városai Junín és Cerro de Pasco.

Vissza a lap tetejére

Janca vagy Cordillera (fehér, amely a hófödte hegycsúcsokra céloz) 

4800 méter fölött. Sziklás, jeges , hófödte vidék.  Klímája hideg, a levegö száraz, tiszta.  Az állandó hideg miatt nincs vegetáció.  Az emberi aktivitás a bányászat.

Vissza a lap tetejére

3. La Selva - az öserdö

Az Amazonas vízgyüjtö területe, Peru területének 59%-t teszi ki.  Legalacsonyabb része 83 méter a tengerszint felett, ahol az Amazonas elhagyja Peru területét, legmagasabb pedig az Andoknál, ahol eléri az 1500 - 2000 métert.   A trópusi klímának köszönhetöen - amely magas hömérséklettel, magas páratartalommal és gyakori esözéssel jár - széles levelü, örökzöld trópusi ösredö borítja.  Bövizü folyók szelik át a területet, amelyeknek a vizét az Amazonas gyüjti össze és viszi az Atlanti óceánba.  Két jól szétválasztható területre osztható: 

La selva Alta vagy Rupa-Rupa (forró; Peru keleti részének trópusi klimájára utal)

Az Andok keleti lejtöje 500 és 1500 méter között

Legjelentösebb városa Tingo María.  Sürü növényzet borítja, Peru legcsapadékosabb területe.

Vissza a lap tetejére

La Selva Baja vagy Omagua 

500 méter alatti síkság

Hordalékos talaj, az Andokból az Atlanti óceánba tartó folyók.  Jellemzöen síkság, Rendkívül dús, trópusi növényzettel.  A egy része szinte állandóan víz alatt van.  Más részüket csak az az intenzívebb esözések idején borítja víz.  A kissé magasabban fekvö területekre épültek elszórtan a városok.

Vissza a lap tetejére

FOLYÓK

1. Csendes óceán oldali folyók

52 jelentösebb folyó ered az Andok nyugati oldalán, közel 5000 méter magasságban.  Völgyeik mezögazdasági müvelésre alkalmassá tették a tengerparti sivatagsávot, ahol általában egy nagyobb város is kifejlödött.  A folyók viszonylag rövidek, a leghosszabb, a Majes is csak 450 km hosszú.  Vízhozamuk évszakfüggö, a hó olvadásakor az Andok hegycsúcsain és a nagy esözések idején bövízüek, sodrásuk nagy és gyakran ki is áradnak.  A száraz évszakban viszont a folyók egy része kiszárad.  Nevük gyakran egybeesik a völgyükben levö város nevével, mint pl. Río Piura, Río Ica, Río Moquegua.  Trujillo folyójának a neve azonban Río Moche, Limá-é Río Rimac, Tacná-é Río Caplina.

Vissza a lap tetejére

2. Az Amazonas folyói

A folyók hosszúak, többségük a Nudos de Pasco (Hegyvidék az Andokban kb. Lima magasságában) és a Vilcanota (kb. félúton Cuzco és Punó között) környékén ered.  Vízhozamuk viszonylag egyenletes, nem függ az évszakoktól és legtöbbjük hajózható.

Vissza a lap tetejére

El Amazonas

Két fö forrása az Ucayali és a Marańón, amelyek Nauta közelében egyesülnek.  Teljes hossza 3355 km, amelyböl 597 km esik perui területre.  Bal partjának legjelentösebb városa Iquitos, amelyet még az óceánjáró hajók elérnek az Atlanti óceán felöl.

Vissza a lap tetejére

El Río Marańón

Nudo de Pasco környékén ered és több száz kilóméreren keresztül az Andok hegyláncai között folyik északra.  Ezt a szakaszt Alto Marańón-nak (fölsö) nevezik.  Pongo de Manseriche után keletre fordul és innen a neve Bajo Marańón (alsó) egészen addig, ahol belefolyik az Amazonas-ba.  A Río Huallaga az egyik legfontosabb mellékfolyója.

Vissza a lap tetejére

El Río Ucayali

Az Urubamba és a Tambo folyók egyesülésétöl számítva kb. 1600 km után éri el az Amazonast.  A Tambo egyik forrása az Apurimac.

Vissza a lap tetejére

El Río Apurimac

Arequipá-tól északra ered.  Puerto Bolognesi-nél egyesül az Río Mantaro folyóval és Río Ene néven folyik tovább a Río Tambo folyóba, amely végül Atataya-nál egyesül az Urubambá-val.

Vissza a lap tetejére

El Río Urubamba

A Nudo de Vilcanota környékén ered.  A Machu-Pichu közelében elhaladó folyó, az egyik mellékága pedig Cuzco-t átszelve éri el.  862 km hosszú és az Ucayali-ba ömlik.

Vissza a lap tetejére

El Río Huallaga

A Nudo de Pasco északi  részén ered.  1356 km hosszú, hajózható, legfontosabb kikötöje Puerto de Yurimaguas.  A Marańón folyóba ömlik.

Vissza a lap tetejére

El Río Mantaro

Szintén a Nudo de Pasco környékén ered, majd a nevét viselö völgyben, gazdagon termö területeken át, La Oroya és Huancayo városokat érintve halad tovább az Apurimac folyó felé.  Vize  müködteti Peru legnagyobb vizierömüvét.  

Vissza a lap tetejére

TAVAK

A Titicaca tó

Peru és Bolívia között fekvö 8380 km területü tó, amelyböl közel 5000 km esik perui területre.  Vízszintje 3809 méter magasan van a tenger szintje fölött és ezzel a világ legmagasabban fekvö, hajózható tavának tekinthetö. Legnagyobb mélysége 370 méter. Kb. 50 kisebb - nagyobb szigete van.  Vizének hömérséklete 10 és 15 fok között változik. Szine napsülésben kékes,felhös idöben szürke.  Jelentös halállománya.  A tó vonzáskörzetében több mint 1 millió ember él.

Vissza a lap tetejére

Utolsó módositás: 2002. 08. 24.

3D Animated Flags--By 3DFlags.com