PERU - EMBEREK
,Vissza a KEZDÖLAPRA
Vissza PERU oldalára

 EMBEREK

Peru ismertebb történelmi személyiségeinek rövid életrajzi adatai olvashatók ezen az oldalon, azok akikröl utcákat, tereket, iskolákat neveztek el.  Néhány Peruval kapcsolatba hozható külföldi és néhány ma élö, világhírü perui személy is bemutatásra kerül.

TARTALOM

 

Santa Rosa de Lima

San Martin de Porres

Francisco Pizarro

Garcilaso de la Vega

José de San Martin

Simon Bolivar

Ramón Castilla

Francisco Bolognesi

Antonio Raimondi

Ricardo Palma

Miguel Grau

Hiram Bingham

Julio C. Tello

Maria Reiche

Javier Perez de Cuellar

Mario Vargas Llosa

Alberto Fujimori

Alejandro Toledo

 

Santa Rosa de Lima

A latin-amerikai és a fülöp-szigeteki egyházak védöszentje

pe_santarosa.jpg (71787 bytes)Limában született 1586. április 30-án. Eredeti neve Isabel Flores de Oliva. Szent Domonkos Harmadik Rendjéhez csatlakozott. Siennai Szent Katalin a példaképe Krisztus szeretetében és a rászorulók megsegítésében. 1617. augusztus 24-én, 31 éves korában halt meg. A limai Santo Domingo templomban van eltemetve. X. Kelemen pápa avatta szentté, 1671-ben. Peruban augusztus 30-án tartják az ünnepét.

Vissza a lap tetejére

San Martin de Porres

A szociális igazságosság védöszentje

Limában született 1579. decemberében. Édesapja spanyol, édesanyja panamai fekete. Származása miatt sokat szenvedett a gyarmati idökben. "Mulatt kutyának" nevezték.

Szerzetesként az Evangéliumi Rendbe lépett be. A Santo Domingo kolostor betegházában nagy szeretettel és odafigyeléssel ápolta a szegényeket. Több csoda és gyógyítás is füzödik a nevéhez. 1639. november 3-án halt meg. XXIII. János pápa avatta szentté, 1962-ben. Ünnepe november 3-án van.

Vissza a lap tetejére

Francisco Pizarro

Peru meghódítója

pe_pizarro.jpg (82983 bytes)A spanyolországi Trujillo-ban született 1476 körül egy spanyol nemes törvénytelen gyermekeként.  Nagyszülei nevelték, gyerekkorát szegénységben, disznó pásztorként töltötte.  Írni-olvasni nem tanult meg.  Elöször 1510-ben utazott az amerikai kontinensre és ott volt, amikor Balboa felfedezte a Csendes óceánt.  Az inkák gazdagságáról hallva társaságot alapított két másik személlyel (Almargo és Luque) és 1524-ben szervezte az elsö expedíciót.  A második, 1526-28 közötti expedíción már átkelt az egyenlitön.  Visszatért Spanyolországba, ahol felhatalmazást kért Peru meghódítására.  Ezt meg is kapta és 1530 január 19-én elhagyta Spanyolországot.  Panamá-ba ment, majd egy év múlva dél felé továbbhajózott.  Három hajón, összesesen 200 fegyveressel és 40 lóval kelt útra.  Tumbes-ben szállt partra 1532-ben, majd Cajamarcá-ba ment, ahol Atahualpa várta.  Ott barátságot színlelve törbecsalta és elfogta Atahualpá-t, akit a rendkivül nagy váltságdíj ellenére is kivégzett.  Cuzco elfoglalásával pedig végül befejezödött Peru meghódítása.  Hatalmát városok alapításával, valamint követöinek való föld és benszülött szolgák adományozásával stabilizálta.  A legjelentösebb város az általa 1535-ben megalapított Ciudad de los Reyes (a Királyok Városa), a jelenlegi föváros, Lima. Féltestvérét, Hernado Pizarro-t Cuzco-ba küldte, aki ott legyözte és megölte Almargo-t. Másik fivérét, Gonzalo Pizarro-t pedig Quito kormányzójává nevezte ki. Pizarro kapzsisága és hatalomvágya rendkívüli mértékü volt.

Almargo hivei összesküvést szerveztek ellene és 1541. június 26-án, Limában lemészárolták.

Vissza a lap tetejére

Garcilaso de la Vega

Perui történetiró.

1539-ben született egy spanyol hódító és egy inka hercegnö gyermekeként, és ezért lett a neve az "Inka".  1560-ban Spanyolországba utazott, ahol szolgált a hadseregben, majd írni kezdett.  Legfontosabb müve az 1609 és 1616 között megirt Peruról szóló királyi kommentár (Comentario Real del Peru), amely nagyon fontos információforrás Peru meghódításával kapcsolatban, továbbá az inka legendák és életmód bemutatásában.

1616-ban halt meg.

Vissza a lap tetejére

José de San Martin

Dél-Amerikai forradalmár

pe_sanmartin.jpg (90661 bytes)Argentíná-ban született 1778-ban.

Szolgált a spanyol hadseregben Európában, majd amikor 1812-ben visszatért hazájába, csatlakozott a spanyolok elleni felkeléshez. Chile felöl támadta meg a spanyol hadsereget és 1817-ben gyözelmet aratott. Fölajánlották neki a kormányzóságot, de helyette Peru meghódítását vette célba. Limát 1821-ben foglalta el és San Martin Peru védöje (protektora) lett. 1822-ben Guayaquil-ben találkozott Simón Bolivar-ral, majd ezt követöen lemondott és Peru meghódítását átengedte Bolivar-nak.

1824-ben visszavonult a közéleti szerepléstöl és Európába utazott, ahol hátralevö életét viszonylagos szegénységben töltötte. 1850-ben halt meg.

Vissza a lap tetejére

Simon Bolivar

Dél-Amerika "Felszabadítója".

pe_bolivar.jpg (58853 bytes)1783. július 24-én született Caracas-ban (Venezuela).  Szüleit fiatalon elveszítette. Tanult Spanyolországban, majd bejárta Európát.  23 évesen Olaszországban megfogadta, hogy felszabadítja Dél-Amerikát a spanyol uralom alól. 

Miután visszatért Venezuelába, csatlakozott a függetlenségi mozgalomhoz.  A spanyol hadsereggel folytatott több összecsapást követöen 1813 októberében bevonult Caracas-ba, ahol "felszabadítóként" fogadták.  Közvetlenül utána hadsereget gyüjtött és elindult Kolumbiá-ba.  1819-ben vonult be Bogotá-ba és kikiáltotta Kolumbia függetlenségét.  Tovább vonult Peru felé, 1823-ban foglalta el Limát és ezzel Peruban is véget vetett a spanyol uralomnak. Fölsö-Peru külön vált és Bolívia néven önálló ország lett.  A Quito környéki rész pedig Ecuador néven nyerte el függetlenségét.  1927-ben visszatért Kolumbiába, és ott halt meg 1830. szeptember 17-én.

Vissza a lap tetejére

Ramón Castilla

Kétszeres perui elnök, az alkotmány kihírdetöje

1797-ben született

Antonio Jose de Sucre hadseregében harcolt a spanyolok ellen 1821 és 1823 között, majd részt vett az ezt követö polgárháborúban. 1845 és 1851, valamint 1855 és 1862 között Peru elnöke. Nevéhez füzödik a guano, a salétrom és a nitrát ipar fejlesztése, valamint a rabszolgaság eltörlése Peruban. 1860-ban ö hirdette ki Peru alkotmányát.

1867-ben halt meg.

Vissza a lap tetejére

Francisco Bolognesi

A Perui Hadsereg Patrónusa

pe_bolognesi.jpg (61391 bytes)Limában született 1816. november 4-én.  Édesapja olasz volt, édesanyja pedig arequipa-i. Katonai pálya iránti elkötelezettsége vezette el Castillo marsall hadeeregébe való belépéshez 1844-ben. 1853-ban mint önkéntes csatlakozott a Nemzetörséghez. 1860-ban Castilla Európába küldte, hogy fegyvereket vásároljon. A Déli hadjárat megkezdésekor, 1879-ben Bolognesi ezredes már nyugdíjas volt, de a haza védelmére ismét csatasorba állt és ö lett a Harmadik Hadosztály általános parancsnoka. A tarapaca-i csatában alaposan meglepte az ellenfelet, amikor maga vezette a hadseregét a kilenc órán át tartó hadmüveletekben. 1880-ban Arica parancsnokává nevezték ki.  Egy általános chilei támadást követöenár majdnem befejezödött a chileiek elleni hadmüvelet, amikor halálos lövést érte. 

1880.június 7-én halt meg.

Vissza a lap tetejére

Antonio Raimondi

A Perui Nemzet alkotómestere

pe_raimondi.jpg (84009 bytes)1826. szeptember 19-én született Miláno-ban, Olaszországban, szülei hatodik gyermekeként.  Összesen heten voltak testvérek.  Alap tanulmányait szülövárosában kezdte el és már gyermekkorában rendkívüli érdeklödést mutatott a természettudományok iránt.  Lelkes híve volt 1848-as forradalmaknak is és fegyverrel a kezében vett részt az osztrákok Milánóból való kiveréséhez.  Késöbb magára öltötte Garibaldi önkéntesien vörös ingét.  Az osztrákok azonban visszavisszafoglalták milánó és ezért Raimondi nem térhetett vissz szülövárosába.  Az emigráció mellett döntött és 1850. július 28-án Peru földjére lépett.

Negyven éven keresztül dolgozott Peruban. Összesen 45.000 kilométert utazott az országban, primitív körülmények között élve, bejárt és föltérképezett addig fölfedezetlen területeket.  Az a 40 év, amelyet 1850 és 1890 között Peruban töltött nagyon ellentmondásos az ország történetében.  Az olasz tudós több ajánlást is tett a Perui Állam felé, többek között fölhívja a figyelmet Chincha körüli szigetek guanó állományára és Tarapcá salétromtartalékaira: két gazdagság, két szimbólum.

Monumentális munkájában, amelyet megírt, Peru tiszta valósága tükrözödik vissza és a feladat, ami ebböl származik: az amit a természet fölajánl és az amit ezekböl az embernek meg kell valósítania.

Raimondi írásai közvetítik Peru fizikai és természeti nagyságát, hatalmas gazdagságát és közvetlen irányt mutatnak a gazdasági fejlödés lehetöségei felé.

Bár nem volt archeológus szakember, ö fedezett föl Chavin-ban egy sztélét, amely ma már az ö nevét viseli (Estela de Raimondi). 

1890. október 26-án halt meg Pacasmayo-ban.  Peru hálás az olasz-perui tudós tevékenységéért, emlékmüvet emelt, utcákat, tereket, söt Ancash megyében egy egész tartományt neveztek el róla, amelynek székhelye Llamellín.

Nevéhez füzödik a következö sokat idézett mondás: "Peru egy aranyrög tetején üldögélö koldus."

Vissza a lap tetejére

Ricardo Palma

Történetíró, a Perui hagyományok c. könyv szerzöje

Limában született 1833 február 7-én. Kezdetben tengerésztiszt, részt vett a Chile-vel folytatott csendes-óceáni háborúban (1879-84). Késöbb újságíróskodott. Történetíróként az Inkvizició Limában címü, 1863-ban megjelent könyvével szerzett hírnevet magának. Igazi nagy munkája, a Perui hagyományok (Tradiciones peruanas) 1872 és 1910 között folyamatosan, egy több kötetböl álló sorozatban jelent meg. 1919. október 6-án, 86 évesen halt meg Miraflores-ben levö házában, amely ma múzeum.

Vissza a lap tetejére

Miguel Grau

A Chile ellen folytatott Csendes óceáni tengeri háború höse  

pe_grau.jpg (73332 bytes)pe_graucolor.jpg (112004 bytes)1834. július 27-én született Piurá-ban.  Már 9 éves korában elkezdte a tengerész életet és közel 10 évig, különbözö hajókon a világ sok pontjára eljutott.  1854-ben kezdte meg szolgálatát a Nemzeti Hajóhadnál, különféle feladatokat megoldva jutott el a Huascar nevü hajó parancsnokságáig. 1867-ben feleségül vette a limai Dolores Cabero Nunez-t és összesen tíz gyermekük született.  Limában a calle Lescano 172 szám ala lakott, amelyet restauráltak és mint a Casa Grau (Grau ház) ma is látogatható. A legnagyobb dicsöséget az 1879. május 16-i ütközetben érte el és ez így folytatódott a tovább  még öt hónapig. A Huascar hajó fedélzetén halt hösi halált az angamos-i tengeri csatában, 1879. október 8-án.  Földi maradványait a limai Cementerio de Angel temetöben, a Hösök Kriptájában helyezték el.  Egy 1984-es perui törvény értelmében höstetteinek színhelyét Grau tengernek nevezték el.

 Vissza a lap tetejére

Hiram Bingham

A Machu Pichu Fölfedezöje

1875. november 19-én született Honolulu-ban, a Hawaii szigeteken (Egyesült Államok). Jó nevelést és iskolai képzést kapott, mielött elkezdte a Yale Egyetemet.  1898-ban végzett, ezt követöen több helyen is dolgozott.  Késöbb további tanulmányokat folytatott a Californiai Egyetemen, majd a Harvard-on szerezte meg a Ph.D. fokozatot 1905-ben. 1906-ban Dél-Amerikába hajózott és végigment azon az úton, amelyet Bolivar tett meg 1819-ben.  Késöbb az egykori spanyol kereskedelmi utat járta végig Buenos Aires-töl Limá-ig.  1911-ben újabb dél-amerikai expedícióra indult és meghatározta az utolsó inka föváros, Vitcos helyét.  A következö évben tette legnagyobb felfedezését, megtalálta az "elveszett város"-t, a Machu Pichu-t.

Késöbb volt amerikai szenátor 8 évig, majd  több vállalat vezetöségének is a tagja. 1900-ban vette feleségül Alfreda Mitchell-t és hét fia született.  Késöbb elváltak és 1937-ben újra megnösült.

1956-ban halt meg.

Vissza a lap tetejére

Julio C. Tello

A perui régészet atyja

pe_juliotello.jpg (73822 bytes)1880. április 11-én született Huarochiri-ben, Lima tartományban. Orvosként végzett 1908-ban.  Tanulmányt készített Szifilisz az Ösi Peruban címmel és ezt követöen kezdett el érdeklödni a régészet iránt. Ezen munkája eredményeként ösztöndíjat nyert el orvosi tanulmányok folytatására a Harvard egyetemen, majd New York-ba ment antropológiai tanulmányokat folytatni.  Késöbb visszatért Peruba és ásatásokba kezdett Chavin de Huantar templomának romjai körül.  Úgy tartotta, hogy Chavin volt a legösibb civilizáció Peruban és ez vált a késöbbi civilizációk alapjává. 

Limai Archeológiai Múzeum alapítója.

1946. június 7-én halt meg.

Vissza a lap tetejére

Maria Reiche

A Nazca vonalak kutatója

pe_reiche.jpg (69086 bytes)1903. május 15-én született Drezdában.  Matematikát, fizikát és földrajzot tanult. 1932-töl nevelönöként dolgozott egy családnál Cuzco-ban.  Késöbb Limába ment és dolgozott Julio Tello mellett is.  1941-ben hallott elöször a Nazca vonalakról, amelyek késöbb teljesen megváltoztatták az életét.  1946 kezdte el a vonalak kutatását, egyedül, anyagi támogatás nélkül.  Ettöl kezdve egy kis fa kunyhóban élt a San Pablo haciendán, a pampa szélén.  1960-ra már egy 150 négyzetkilométeres területet feldolgozott.  Építtetett egy 74 méteres tornyot, ahonnan láthatók voltak a Nazca rajzok. Anyagi támogatást csak Németországból, a testvérétöl és barátaitól kapott.  1974-ben sikerült elérnie, hogy védelem alá helyezzék az egész területet.

A késöbb perui kormány szállást és ellátást biztosított neki a közeli turista szálláson.  90 éves korában kapta meg a perui állampolgárságot.  1998. június 8-án halt meg Limában, 95 éves korában.

Vissza a lap tetejére

Javier Perez de Cuellar

Az ENSZ történetének ötödik fötitkára (1982 január 1-töl 1986. október 10-ig).

pe_cuellar.jpg (63736 bytes)1920. január 19-én született Limában. 1940-töl a Perui Külügyminisztérium munkatársa. 1944-töl kezdödöen titkárként dolgozott Peru franciaországi, egyesült királyságbeli, bolíviai és brazíliai külképviseletein. 1961-ben nagykövetté nevezték ki és ilyen minöségben képviselte hazáját Svájcban, a Szovjetunióban, Lengyelországban és Venezuelában. Több perui felsöoktatási intézményben is tanított, továbbá nevéhez füzödik a Diplomáciai Jog Kézikönyve (1964). Számos külföldi egyetem avatta díszdoktorrá, többek között a prágai, a krakkói és a szófiai is. 1989-ben megkapta az a nemzetközi együttmüködés elösegítéséért járó Olof Palme és a Javahal Nehru díjakat. Nös, két gyermeke van.

Vissza a lap tetejére

Mario Vargas Llosa

Peru legismertebb irója

pe_llosa.jpg (77323 bytes)1936-ban született Arequipában. Szülei még megszületése elött elváltak. Elsö írói tapasztalatait Piurá-ban és Limá-ban való újságíróskodása közben szerezte. 1953-ban visszatért Limába, irodalmat és jogot kezdett tanulni a San Marcos Egyetemen. Nemzetközileg ismertté a Város és kutyák (La ciudad y los perros) c. könyve tette. Szerelmes lett nagynénjébe, Julia Urquidi-be, akit 1955 feleségül vett. Ennek a kapcsolatnak a történetét örökíti meg a Júlia néni és a tollnok (La tía Julia y el escribidor) c. könyvében. 1958-ban Európába jött és hat évet Párizsban töltött. Nyolc év után elvált Juliá-tól és 1965-ben, Limában feleségül vette unokahúgát, Patricia Llosá-t. Utána ismét utaztak Európában, laktak Párizsban, Londonban, Barcelonában 1974-ig

1990-ben indult a perui elnökválasztáson, de alulmaradt Fujimori-val szemben. Ezt követöen csak az írásnak élt. Cikkei rendszeresen megjelennek az El Pais c. spanyol lapban. 1993-ban megkapta a spanyol állampolgárságot és azóta ott él.

Vissza a lap tetejére

Alberto Fujimori

Peru elnöke (1990 és 2001 között)

pe_fujimori.jpg (74814 bytes)1938. július 28-án született Limában, japán bevándorlók gyermekeként.  1961-ben kapta meg agrármérnöki diplomáját a La Molina Mezögazdasági Állami Egyetemen.  1969-ben a Wisconsin-i Egyetemen szerzett tudományos fokozatot matematikából.  Visszatérését követöen a La Molina egyetem Tudományok Fakultása dékánjaként folytatta karrierjét. Házas, japán származású felesége és négy gyermeke van.

A politikában való feltünése televíziós beszélgetö müsorok politikai szakértőjeként kezdödött.  Késöbb megalapította a "Változás 90" nevü pártját.  1990-ben Mario Vargas Llosa-val szemben nyerte meg a választásokat.  Elnöksége alatt letörte  az elödje (Alan Garcia) idején 7000 % fölötti inflációt, reformokat vezetett be a szabad piac irányában, deregulálta és decentralizálta a gazdaságot, csökkentette a kormánykiadásokat.  Gyakorlatilag felszámolta a Fényes Ösvény nevü maoista terrorszervezetet.  Ugyanakkor több antidemokratikus lépést is tett, fölszámolta a kongresszust, fölfüggesztette az alkotmányt és egy sor magas rangú állami hivatalnokot elbocsátott.  Gazdaságpolitikája eredményeként a gazdaság teljesítöképessége jelentösen javult.  Mind ezek az események nagy mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy 1995. április 9-én újabb 5 évre megválasztották.  

Vissza a lap tetejére

Alejandro Toledo

Peru jelenlegi elnöke

1946. március 28-án született Ancash tartományban, egy Cabana nevü faluban.  Egyszerü, quechua nyelven beszélö családban nött föl, 5 éves korától kezdve Chimboteban éltek. Dolgozott cipötisztítóként és utcai árusként is.  Késöbb ösztöndíjat kapott az Egyesült Államokba és a San Francisco-i egyetemen közgazdaságtant tanult.  Ph.D. fokozatot a Stanford egyetemen szerezte meg.  Dolgozott az ENSZ-nél és a Világbank-nál is.  1995-ben megalapította a Peru Posible pártot és indult az elnökválasztáson, de Fujimorit újraválasztották.  A 2000. évi választásokon ismét Fujimori lett az elnök, de késöbb kiderült, hogy a nem teljesen tiszta módszerekkel.  2001-ben Fujimori Japánba menekült.  Újabb választásokat tartottak és a második fordulóban, a korábbi elnökkel, Alan Garciá-val szemben Toledo került ki gyöztesen.

Vissza a lap tetejére

 

Utolsó módositás: 2002. 09. 10.

3D Animated Flags--By 3DFlags.com